AKCIÓ!!!
Gyakorlati szalmabála-építő képzés
2017. október 6-7. - Csobánka


Bejelentkezés

Szalmabála-építészet

A szalmabála - mint építőanyag - tulajdonságai

0
0
0
s2smodern
powered by social2s
A szalma a gabonafélék érett, nagyon kevés nedvességet tartalmazó szára. Szerkezete szerint egy rugalmas, vékony falú cső, amit szakaszokra osztanak a levelek kiindulásánál található csomók. Anyaga szerint alapvetően cellulóz, kevés ligninnel és szilikátokkal.
Anyagtól függetlenül mindenféle szalma megfelel építési célokra: búza, rozs, rizs, árpa, zab, köles… Sőt, szalmán kívül egy sor további növényi szár báláiból is építettek már házat: komló, len, nád, elefántfű stb. A leginkább időálló szalmaféle a rizs szalmája, magas szilikáttartalma miatt.

A szalmát a betakarítási munkálatok után bálázzák. Magyarországon vagy ún. kisbálát, vagy nagybálát, illetve körbálát készítenek. Az építészet számára a kisbála a megfelelő, mivel szilárdsági és térfogati jellemzői lehetővé teszik akár azt is, hogy teherhordó falat is építsünk belőle.

A szalmából leggyakrabban készülő kis bálák tipikusan 80-100 cm hosszú, 50-60 cm széles és 30-35 cm magas téglatestek, leginkább ezt a méretet használják építési célokra. Ezen kívül készülnek még nagy, szintén téglatest alakú bálák 2-2,5 m-es hosszal, 1 m körüli magassággal és 1,5 m körüli szélességgel. Ezek óriási méreteik és helyfoglalásuk miatt kis családi házak építésére nem túl praktikusak, de 1-2 nagyobb közösségi épület már készült belőlük.
Nagyon fontos követelmény a bálákkal szemben, hogy alacsony legyen a nedvességtartalmuk. A 8-14%-os nedvességtartalom a normális (ha jól tárolták és nem érintkezett folyóvízzel, vagy csapadékkal), ennyit képes felvenni a levegő páratartalmából. Ennél tartósan jóval magasabb nedvességtartalom rontja a hőszigetelési képességet és megindulhat a szalmát lebontó mikroorganizmusok szaporodása is.

Az elkészült házak esetén is az a legfontosabb, hogy a falakat megvédjük az esőtől, a talajból felszivárgó nedvességtől, és a levegő páratartalmából eredő nedvesség-felhalmozódástól. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a bálafal élettartama szinte korlátlannak tekinthető. A talajnedvesség elleni szigetelésre, és az eső távoltartására sok technológiai megoldást ismerünk, hiszen a nedvesség a legtöbb építőanyagot előbb-utóbb tönkreteszi. A szalmaházaknál is használunk vízszigetelő lemezeket, illetve gyakori a magas lábazat és a nagy tetőkinyúlás. A levegőből kicsapódó pára magától távozik a falból, ha a vakolatot páraáteresztő anyagból készítjük. A cementes vakolatok és a szintetikus festékek ezért kerülendőek a szalmabálás épületeknél. A szalmaházaknál az agyaghabarcs vagy a cement nélküli mészhabarcs vakolat a legjobb megoldás.

A szalmabálából történő építésnél nagyon fontos a bála tömörsége. A 110-130 kg/m3-es sűrűség mellett a bálák már elég szilárdak ahhoz, hogy építőanyagnak használjuk őket (természetesen csak akkor, ha ez a sűrűség a határérték alatti nedvességtartalom mellett áll fenn). Ebből könnyen kiszámíthatjuk, hogy az építésre alkalmas kisbálák tömege 16-25 kg. A bálák beszerzésekor érdemes meggyőződni ezekről a tulajdonságokról, illetve arról, hogy a kötőző zsinórok kellően jól összetartják-e a bálákat. Ez a kivitelezés során nagyon fontos, hiszen a laza kötésű bálák nem alkalmasak építésre.

 

Energia és Környezet Alapítvány

4400 Nyíregyháza, Malom u. 18/a.

energiaeskornyezet@gmail.com

42/504-403

Adószámunk: 18794982-1-15