Bejelentkezés

A szalmabála építészet, mint a modern gazdaság táltosparipája

0
0
0
s2smodern
powered by social2s

avagy milyen útmutatót adnak a népmesék a mai élet számára? 

Ma az energia egy aktuális politikai, gazdasági, szociális és környezetvédelmi kérdés. Paks, Rezsicsökkentés, Palagáz, EU kötelezettség szegési eljárás miatti büntetés, stb.
De mi közünk van nekünk ehhez? Van ebben valami dolgunk? Amit a kormány nem csinál meg, azt előbb-utóbb nekünk kell. De ez nem feltétlenül fájdalmas sőt! Talán túl sokáig vártunk arra, hogy a szorgalmasan dolgozó „nagy emberek” megfelelő módon elrendezzék ezt a kérdést.

A tények:

  • Az uniós energiahatékonysági irányelvek átvételének hiánya miatt indult kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen. Ennek következtében napi 4,5 MFt bírságot kell az Unió számára fizetnünk majd.
  • Az energiahordozók árai a rezsicsökkentés ellenére is magasak.
  • Nagyon sok család érintett az un. energiaszegénységgel. Ami azt jelenti, hogy a jövedelmük egy jelentős részét energiaszolgáltatásra költik ezek a családok.
  • Nagy a munkanélküliség, de van közmunka program. Tehát sok embernek az egyetlen megélhetési lehetőséget az jelenti, ha közmunka programba bekerül. Sokszor azonban a foglalkoztatók csak alibi munkát tudnak adni. Tehát itt egy hatalmas munkaerő kapacitás, ami nincs kihasználva, és ez nem jó senkinek.
  • Van rengeteg kiváló hőszigetelési tulajdonsággal rendelkező mezőgazdasági melléktermék. A szalma.
  • A hazai épületállomány nagy része rendkívül rosszul hőszigetelt.
  • 2020-tól olyan EU-s szabályzók lépnek életbe, amelyek miatt szinte csak passzív házakat lehet építeni.
  • Erre a váltásra nincs felkészülve az építőipar.
  • A szalmabála építészeti célú felhasználása a világ minden pontján erősen fejlődik, így rengeteg műszaki megoldást kifejlesztettek már ki.
  • A hazai innováció egyik gyakorlati terepévé kezd válni a szalmabála építészet és az utólagos hőszigetelési technológiák fejlesztése.
  • 2015 nyarától 80 milliárd Ft fog rendelkezésre állni (A minisztérium bejelentése szerint) EU-s forrásból utólagos hőszigetelésre.
Ezek a tények. De mi jöhet ki belőlük? Mi meghagyjuk a politikusoknak, hogy egymással intézzék el azt, hogy miért is nem teljesíti a kormány az energiahatékonysági célkitűzéseket.
Helyette inkább arra koncentrálunk, hogy megoldási lehetőségeket dolgozzunk ki. Az energiahatékonyság fejlesztése ugyanis nem elsősorban az unió miatt fontos. Gazdasági, környezeti, szociális szempontból egyaránt fontos, hogy ebben előre lépjünk.
Az Energia és Környezet Alapítvány javaslata erre a helyzetre az, hogy szigeteljük a házainkat, az intézményeinket és az egyéb célú épületeinket. Ha lehetséges ez, akkor használjuk ehhez a szalmabálát. Az új épületek esetében is ragyogó technológiák állnak rendelkezésre, amelyek nem kerülnek többe, mint a mostaniak, sőt egy kis innovációval olcsóbbá is tehetőek.
Az országunknak minden erőforrás rendelkezésre áll, hogy előre lépjünk az épületek energiahatékonyságának a fejlesztése terén. A közmunka programokat fel lehetne arra használni, hogy az abban résztvevők értelmes, építő tevékenységet végezzenek. Olcsó, szinte mindenhol rendelkezésre álló alapanyagokat kell felhasználni, ezzel a helyi gazdaságot támogatjuk. Hiszen a szalmabála szigeteléshez leginkább szalmabálára, valamennyi fa anyagra és a vakolat elkészítéséhez agyagra, vagy vályogra, és/vagy homokra van szükség. Tehát a szigeteléshez szükséges anyagokra elköltött pénz helyben marad.
Ennek óriási jelentősége van. A mindennapi munkánkkal állítjuk ugyanis elő a pénz fedezetét. Ha bárkit megkérdezünk, arról, hogy mi a Forint fedezete, azt a választ kapjuk, hogy biztosan arany fedezete van. Ez a közhiedelem. De ez téves. A valódi értékét a fizetőeszköznek a mi mindennapi munkánk adja.
Most egy kicsit pikírt módon kérdezem: Látott már valaki aranyat bármit is csinálni? Persze mi emberek az aranyért meg tudunk őrülni, és mindenféle dologra képesek vagyunk, de azt nem az arany csinálja, hanem az ember. Az arany sem élelmet, sem lakhatást, sem mást nem tud biztosítani. Ezeket mindet az emberi munka, és a természeti rendszerek, a természeti erőforrások biztosítják számunkra.
{gallery slider=boxplus.carousel}2015_04_02_cikk{/gallery}
A munkánk által létrehozott érték az ami igazán számít. Ezért cserébe pénzt adunk egymásnak. Ezt a pénzt pedig rendre elengedjük a helyi gazdasági körforgásból. Hogyan? Távolról származó élelmiszereket vásárolunk, távolról érkező energiát vásárolunk, távolról érkező nyersanyagokat vásárolunk. A szállítási költségeket is mi fizetjük ki.
A kifosztottságunkhoz mi asszisztálunk. Persze nem tudatosan.
Ehelyett csak annyit kellene csinálnunk, hogy elkezdjük a helyi gazdaságot támogatni.
Ha most nézünk rá a helyi gazdaságra, akkor az nem annyira csábító. Pedig olyan ez, mint a mesebeli táltos ló. Az is gebének mutatkozik, míg a legkisebb fiú meg nem eteti parázzsal. Ekkor mutatja meg, hogy valójában olyan paripa, ami bárhová el tudja vinni az utasát.
A mese világa mindig képekben, rébuszokban szól a kor emberéhez. A mi táltos paripánk a saját teremtő erőnk. Az pedig ott van, ahol mi magunk. Vagyis helyben. A szükséges parázs pedig energia. A figyelmünk energiája, és a pénzünk energiája...
Amint elkezdjük a helyi gazdaságot előnyben részesíteni, fejleszteni, a pénzügyi lehetőségeinket helyben tartani, abban a pillanatban az elkezd erőre kapni. A szalmabála építészet alkalmazása csak az egyik módszer. De egy igen hasznos módszer. Az a csodálatos benne, hogy mindenünk megvan az alkalmazásához.
Talán csak az építés, a tervezés és az üzemeltetés technológiai ismeretei nem eléggé széleskörűen terjedtek még el. Talán csak a félelmeink, az előítéleteink, vagy a saját tehetetlenségünkbe vetett hit miatt nem alkalmazzuk még ezt a módszert.
A saját tehetetlenségünk egy tanult viselkedés. Számtalan pszichológiai, és etológiai kísérlet bizonyítja, hogy az élőlényeket meg lehet tanítani arra, hogy ne alkalmazzák a saját képességüket. De azt azért érdemes tudni, hogy ha ez tanult viselkedés, akkor tanulással az ellenkezőjét is meg lehet csinálni. Vissza lehet szerezni a képességeinket, sőt. Újakat is el lehet sajátítani.
Közgazdasági értelemben a helyi, természetes anyagok alkalmazása a leginkább racionális. Kiszámoltuk (Beszédes számok - Szigeteljünk olcsóbban és hatékonyabban), hogy a szalmabála homlokzati hőszigetelő rendszer fele, harmad annyiba kerül mint a ma használatos ipari szigetelő anyagok. Töredék energiát igényel az alapanyag gyártás. Nem kell olyan messzire szállítani sem. Tartós. Ha pedig 100-200 év múlva valaki le akarja bontani, akkor simán komposztálódik. Nem lesz belőle olyan hulladék, amivel nem tudunk mit kezdeni.
Az alapanyagok beszerzése pedig nem egy multi zsebét tömi, hanem a helyi gazdáknak, a helyi vállalkozóknak ad bevételt. Ez a bevétel pedig a helyi gazdasági vérkeringést erősíti. A gazdák és a vállalkozók szintén helyben tudják elkölteni a jövedelmüket. Vagyis lesz pénz helyben. Nem kell külföldre menni. Lesz lehetőség minőségi életet élni, annak minden kellékével.
A választás ebben az értelemben tényleg a mi kezünkben van. Itt, most nem politikusokra voksolunk, akik majd csinálnak valamit, ami visszahat az életünkre. (A gyakorlat szerint nem annyira építő módon). Minél gyakrabban választjuk a helyi lehetőségeinket, annál több parazsat adunk annak a táltos csikónak...
Ehhez mi azt tudjuk hozzátenni, amink van. A tudásunkat. Ezt mindenkivel meg fogjuk osztani, aki kíváncsi rá.

A honlapon egyre több ingyenesen letölthető anyag van.

A személyi jövedelemadó 1%-ból ingyenesen letölthető típusterveket készítünk.

Dolgozunk azon, hogy a jogi környezet és annak az alkamazása jobban támogassa a helyi építőanyagok beépíthetőségét.
Ki tart velünk?

Energia és Környezet Alapítvány

4400 Nyíregyháza, Malom u. 18/a.

energiaeskornyezet@gmail.com

42/504-403

Adószámunk: 18794982-1-15