Bejelentkezés

Szalmabála építészet hazai története: Valami elindult

0
0
0
s2smodern
powered by social2s

Hamarosan évente 100-200 szalmaház fog épülni Magyarországon. Ezt mutatja az Energia és Környezet Alapítvány felmérése.
Ez a történet egyidős az évezredünkkel:
2000 és 2002 között épült meg az első szalmabála ház Magyarországon. A Sárospatak melletti hegyekben akkor kezdődött el a hazai szalmabála ház történelme.

Kezdetben sok minden hiányzott, ahhoz, hogy sok ház épüljön szalmából. Elsősorban nem ismertük azt, hogyan kell építeni szalmából. Néhány Amerikai könyv, 1-2 videó. Ez volt minden. A hazai építészek közül csak néhányan láttak eleinte ebben fantáziát. De az engedélyezési kérdések is rendezetlenek voltak. Hogy is lehetne valamit szabályozni, amire korábban nem volt példa.

Ahogy lenni szokott az első hivatalos állásfoglalások a tiltásról szóltak. A kétezres évek elején egy-egy ház átcsúszott az engedélyezési folyamaton. Zömében egyedi engedélyekkel.
De az építtetők is hiányoztak. Amit nem ismerünk, attól gyakran félünk. Aki találkozott a szalmabála építészettel az max. egy érdekes kezdeményezésnek tartotta.

Aztán tanultunk és fejlesztettünk. Építészek, civil szervezetek, és néhány vállalkozás. Hol közösen, hol ki-ki a saját erejéből. Az eredmények is jöttek: Lett az ÉMI-ben tűzteszt. Lett egy előszabvány. Lett Belügyminisztériumi állásfoglalás, hogy mégiscsak lehet szalmából házat építeni. Aztán lettek a szalmához értő építészek is. Lettek olyan tanfolyamok, ahol meg lehet ismerni a szalmaházakat, és hogy hogyan kell ezeket megtervezni és felépíteni. Az első épületekben pedig megszülettek a tapasztalatok. És lett az év háza díjazottja egy szalmaház. 2014-ig tartott ez a korszak.

Aztán a munka eredménye elkezdett hatni. Már nem csak évi 1-2 szalmaház épült, hanem legalább 10-15. Mára a szalmaházak száma 60 és 100 közzé tehető. Ekkorra több száz ember ismerkedett meg a különböző technológiákkal. Többféle szalmaház szerkezet is megvalósult. A legtöbb épület fa vázszerkezettel épült meg. De vannak utólagos hőszigetelések, és egy-két un. önhordó kis-bálás épület. A palettáról talán csak a nagy-bálás, önhordó épületek hiányoznak, amikre már nem kell sokat várni, hiszen elindult az a közösségi finanszírozáson alapuló projekt, amivel a szükséges vizsgálatokat finanszírozásához is meg lehet találni a forrásokat.


Az, hogy egy-egy korban milyen házakat építenek az emberek, azt nem csak a rendelkezésre álló technológiai színvonal határozza meg. A szalmabála építészet Amerikában alakult ki. Nem technológiai fejlesztő és kutató munka eredményeképpen, hanem a kor társadalmi,- gazdasági,- és technológiai együttállásainak eredményeképpen.

Az 1800-as évek vége felé Nebraskában kétféle haszonvételre alapult a gazdaság: Extenzív állattartás és nagy gabonatermesztő területek. Kellett az idénymunkás, kellett az ideiglenes szállásépület. Jött az ipari forradalom, és lettek gőzgépek hajtotta bálázó gépek, és ezért keletkezett egy olyan anyag, ami hasonlított a téglára. Tehát: Kellett egy olcsó anyag, amiből ideiglenes szállásokat lehetett építeni. Így épültek az első szalmaházak.

 Simonton house. 1908-ból. Forrás: http://tracinggreen.uk/technology-construction/bale-frenzy/

 

Ha megnézzük a mai társadalmi, gazdasági, technológiai trendeket, akkor azt látjuk, hogy:

  • Nagy az un. energiaszegénység, azaz túl sok családnak terheli meg a pénztárcáját a téli fűtés kiadásai. Szalmával szigetelve ez jelentősen csökkenthető;
  • Leépülőben van a helyi gazdaság. Ha szalmaházakat építünk az helyben teremt munkahelyeket és helyi anyagokat használ, amiért a helyi gazdáknak adjuk oda a pénzünket, így az nem vándorol el a településekről. (Ahogy most elvándorol a pénz és nyomában azok, akik képesek pénzt keresni, és azok, akik a leendő keresők, vagyis a fiatalság). Ezen felül a csökkenő fűtési költségek szintén helyben hagyják a pénzt. Nem az energiaszolgáltatónak adjuk oda a pénzünket, ha egy jól szigetelt épületben élünk, hanem mondjuk egészséges (helyi) élelmiszerre, kultúrára, vagy egészségre költhetjük el, vagy megtakaríthatjuk azt;
  • Nagy gondot okoz az országban az energia függőség, 61% importra szorulunk az eneria hordozók terén. Ez elég nagy veszteség gazdasági értelemben is, és komoly függőségi helyzet. A szalmabála házak leginkább a kiváló hőszigetelő képességükről híresek;
  • A szegény emberek, akiknek nincs pénze már a fűtésre se, a szükségtől hajtva sokszor hulladékok égetésével melegítik fel a lakásukat, vagy legalább egy szobát. Ennek viszont nagyon súlyos egészségügyi és környezetvédelmi következményei vannak rájuk nézve is, de a környezetükre nézve is;
  • A szalmabála építészet terén a technikai és a jogszabályi környezet egyre rendezettebb, tehát legális keretek között lehet ma már szalmaházakat építeni, vagy ezzel oldani meg az utólagos szigetelést;
  • A szalmabála szigetelés olcsóbb, mint a ma használatos ipari hőszigetelő anyagok alkalmazása;
  • A világgazdaságban egyre népszerűbbek a közösségi, megosztáson alapuló vállalkozási formák. A sharing economy módszerei a szalmabála építészetben is alkalmazhatóak. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy az a 3-4 millió ember is szigetelhesse házait, akiknek ma a jövedelemszegénység miatt nincs lehetőségük;
  • Akik pedig olyan nyugdíjas évekre készülnek, amikor biztonságban tudhatják magukat, és nem akarnak feleslegesen fűteni, azon tudatosat tervező emberek számára ez az egyik legjobb befektetés.


Talán ezek azok az okok, ami miatt a szalmabála építészet iránt egyre nagyobb a kereslet. Már több mint 500 olyan családról tudunk, akik 1-3 éven belül szalmaházat szeretnének építeni.

Ha Ön is szeretne csatlakozni a leendő szalmabála ház építők köréhez, vagy csak a felmérés térképi feldolgozására kíváncsi akkor kattintson.

Ahhoz, hogy jó házat, jó szalmaházat építsünk, sokféle tudásra van szükségünk. Ebben segítenek a képzéseink.

 

.

Energia és Környezet Alapítvány

4400 Nyíregyháza, Malom u. 18/a.

energiaeskornyezet@gmail.com

42/504-403

Adószámunk: 18794982-1-15