Összefoglaló a szalmabála hőszigetelés célú felhasználásához

A szalmabála egy mezőgazdasági melléktermék. Alapvető tulajdonságai, amelyek indokolttá teszi a hőszigetelésben való alkalmazását:

- Jó hőszigetelő képességgel rendelkezik. A hővezető képessége lambda =0,045-0,06 W/mK. Összehasonlításképpen: A polisztirol 0,04; ásványgyapot 0,04; Fa 0,2; B30-as tégla 0,6 Tehát a ma alkalmazott modern szigetelő anyagokéval közel megegyező a hőszigetelő képessége.

- Az előállítási energiaigénye töredéke más hőszigetelő anyagokéhoz képest: Egyenlő hőszigetelésre vetített szürke energia tartalom: (U=0,11 W/m2k)

- Olcsó anyag. Mind a szalma, mind a rögzítéséhez és a vakolásához használt anyagok beszerzése. A szalmát, mint szigetelő anyagot használó rendszerben is többféle műszaki megoldás létezik. Az egyik a szalmabálát önmagában használja. Itt a hőszigetelés vastagsága 35 cm. Ez megfelel 25-30 cm vastag polisztirolos hőszigetelésnek. Ebben az esetben a szalmabála és a rögzítéstechnika anyagköltsége, tehát a rendszer ára: 2.800-3.000 Ft/nm. Összehasonlításképpen egy 20 cm vastag polisztirolos rendszer ára 5.000 Ft/nm.  

Létezik egy vékonyabb szalmás szigetelő rendszer. Ennek rendszer anyag ára 1800-2000 Ft/nm. Ez is 1.000 Ft-tal olcsóbb, mint egy polisztirolos rendszer anyagára

  • Hozzáférhető az ország minden pontján. A max. szállítási távolság 20 km. Ez a járulékos(szállítási) energiaköltségeket és energiafelhasználást csökkenti.
  • Jó hangszigetelő képességű. 53 dB értéket tud egy 50 cm-es szalmabála fal.
  • Jó a páraáteresztő képessége. Hőszigetelő anyagok tekintetében ez a kőzetgyapotéval vethető össze, de annál is jobb, mert nem csak a pára áteresztő képessége jó a szalmaszigetelésnek, de a pára-gazdálkodási képessége is. Ha a kőzetgyapot rendszerek áraihoz hasonlítjuk a szalmát, akkor pedig legalább 50%-os a rendszer bekerülési költsége ahhoz képest.
  • Hosszú élettartam jellemzi. A szalma az agyagvakolat alatt semmilyen károsító hatásnak nincs kitéve. Ma a szalmabála építészet 150 éves múltra tekint vissza. A legrégebbi ma is álló házak 100 évet is meghaladtak már.
  • Lebomló anyag. A szalma az épületek lebontása után mindenféle kezelés nélkül visszajuttatható a természetes körfolyamatokba. A ma használt szigetelő anyagok ártalmatlanítása, lerakása, ezzel szemben hulladékelhelyezési feladatot és költséget jelent.
  • Tűzbiztonság megoldott. A szalma önmagában gyúlékony anyag. Viszont szigetelésként alkalmazva vakolatot kap. Az ÉMI tűzvédelmi tesztjében egy 5 cm vakolattal ellátott szalmabála falat tettek ki 1000 C fok hőterhelésnek. A sikeres teszt 50 percig zajlott, mely idő alatt a szalma nem gyulladt fel. A teszt eredményeképpen a szerkezet a REI=45 ös értéket, azaz a nehezen éghető besorolást kapta. Léteznek Ausztriai, Amerikai tesztek is. Ezek 90 perces és 120 perces vizsgálatok, ahol a vakolt szalma szintén jól szerepelt.
  • Kiforrott technológiák állnak rendelkezésre. Mind a szalmabála építészetben, mind az utólagos hőszigetelésben sokféle technológia található meg. Léteznek önhordó kisbálás és nagybálás épületek. Utóbbiakból akár 4 emeletes épület is építhető más tartószerkezet beépítése nélkül. A legelterjedtebb technológia a vázas rendszerű házaké. Itt zömében egy faváz viseli a szintek és a födém tömegét. A szalma falazatkitöltő és hőszigetelő funkciót kap. Léteznek előre gyártott (paneles) rendszerek is, valamint ezen rendszerek hibridjei is.
  • Ismertség: A hazai szalmabála építészet 2000-ben indult. Az első években évente 1-2 épület épült. 2012-től egy intenzív ismeretterjesztési kampány eredményeképpen megnövekedett ez a szám. A felméréseink szerint a következő években az önerős építkezések száma eléri az évi 50, majd a 150-200-as értéket. A saját adatbázisunkban 550 olyan cím szerepel, ahol az elkövetkező években szalmabála házat szeretnének építeni, vagy ezzel szeretnének szigetelni.

 

  • Helyi gazdaságfejlesztő hatás: A szalma, és a rögzítéshez és a vakoláshoz használt alapanyagok általában a helyi gazdasági szereplőktől szerezhetőek be, így az anyag beszerzésre fordított összegek a helyi gazdaság szereplőihez vándorolnak. Ugyan ez igaz a beépítés munkaerő igényének a biztosítása esetében is. A szalmabála szigetelés helyi munkahelyeket, helyi kis és közepes vállalkozásokat hoz helyzetbe. A szalmabála szigetelés gyorsan megtanulható ismeretcsomag. Ezért a képzetlen munkanélküli emberek számára is egy kitörési pontot jelenthet. Persze úgy, hogy megfelelő szakértelemmel és egyéb képességekkel rendelkező vállalkozásoknál vállalnak munkát.
  • Szakmai képzés rendelkezésre áll. Az Energia és Környezet Alapítvány 2012-óta szervez képzéseket ezen a téren. Már több mint 800 ember vett ezeken részt. A képzés mára már akkreditált. Az építészek 2 kreditpontot kapnak az ezen való részvétel után. De rendelkezésre áll az építőipari szakiskolák számára is képzési tananyag.
  • Szakmai háttér: A szalmabála építészettel kapcsolatban kialakult egy szakmai kör, ami építészekből, egyetemekből, civil szervezetekből áll. A terület rendelkezik önálló K+F stratégiával is. Folyamatosan zajlanak a kutatási projektek ezen a téren. Egyre több egyetemi szakdolgozat születik a témában.

A fenti tulajdonságok, jellemzők együttesen azt mutatják, hogy a szalmabála építészeti és utólagos hőszigetelésben játszott szerepe felértékelődőben van. Erre az anyaghasználatra alapozott fejlesztés környezettudatos irányt jelent, mert nagyon alacsony energiafelhasználással állítható elő az anyag, a jó hőszigetelő képességének köszönhetően alkalmas az épületek energiaigényét jelentősen csökkenteni. Lebomló az élettartama végén. Alkalmazása segíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. A helyi gazdaságfejlesztő hatása miatt pedig szerepet játszhat a munkahely temtésben.

A szalmabála szigeteléssel kapcsolatban vannak hátrányok is, amelyek jellemzik a rendszert:

  • Élőmunka igényes. A szalmabálák beépítése, a rögzítésük, a vakolatok elkészítése és felhordása élő munkát igényel. Vannak gépesíthető elemei a rendszernek, de az élő munka fontos elem marad. Ez a jellemzője egyébként előny is lehet ott, ahol nincs munka. Az épületek szigetelésével munkahelyek is létrejöhetnek, és a leszigetelt lakások fenntartási költségei is csökkenhetnek.
  • Szakértelmet kíván a vakolatok összeállítása és a szalma beépítése. Mivel a páraáteresztő képesség megőrzése fontos szempont a szalmaszigetelések elvégzésekor, ezért a legtöbbször a cementes vakolatok nem jöhetnek szóba. Igaz ezt alapvetően a szigetelendő fal páraáteresztő képessége határozza meg. Ha annak gyenge a páraáteresztő képessége, akkor valamennyi cement is alkalmazható a vakolatokban. Ma már kevés ember ért a jó minőségű páraáteresztő vakolatok elkészítéséhez. De az alap ismeretek könnyen átadhatóak, tehát az ismeretterjesztés és a képzés ezt a problémát is képes áthidalni.
  • A szalma sok embernél olyan képzettársításokat mozgat meg, ami miatt nem bíznak benne: tűz, rágcsálók. Oktatással, ismeretterjesztéssel és a technológiai lépések ismeretével az összes ilyen jellegű aggály meg szokott szűnni. Ezt mutatja a fenti grafikon is, ami a szalmabála építészet terjedését mutatja.

 
Ajánlott linkek:

https://www.facebook.com/Szalmabalaepiteszet/ rengeteg kép és sok aktuális információ

www.modcell.com Egy angol panelház építő oldala. A nemzetközi szalmabála építészet egyik élvonalbeli cége. Sok látványos épületfotóval.

http://www.atelierwernerschmidt.ch/de Egy német szalmabála építész oldala

http://fasba.de Egy német szalmabála építészeti oldal

http://www.strawbuilding.org Egy amerikai oldal